GONDOLATOK A VÁLASZTÁSRÓL, AVAGY ÁPRILIS 4. ÜZENETE
Iskolás koromban április 4-e nemzeti ünnep volt. Magyarország felszabadításának napja. Először kék kisdobos nyakkendőben, később vörös úttörő nyakkendőben majd középiskolában fehér ingben. Tornateremben vagy az iskolaudvaron.
Akárhogy is, de a béke üzenetét hordozta ez a nap. A háború végének ünnepe volt.
Aztán a rendszerváltással, immár több mint 30 éve megszüntetésre került.
Elmúlt egy korszak, de egy valami megmaradt: a magyar emberek békevágya. Senki nem akart többé háborút.
És ez nálam sem változott. Így aki csak megemlíti nekem, hogy háborúzni kellene… valójában ez ellen megy.
És azt hiszem, hogy ez az egy dolog, hogy akár tudatosan, akár meggondolatlanul, egy politikus meglengeti a magyar népnek a háborúba vonulás lehetőségét, az ma véleményem szerint egyenlő a bukással.
Lehet, hogy a magyarok a rettegett Hun Attila népének leszármazottai, akik egykoron félelmetes harcosok voltak. De ellentétben más, ma is harcos népekkel, ahol a háború összefogásra mozgósíthatja annak tagjait, ez itt nem működik. Aminek bevallom végtelenül örülök.
És azt gondolom, hogy a "nem a háborúra, igen a békére" életszemlélet döntötte el a 2022-es választást.
Lázár CSaba
Üzleti tanácsadó
Márkaépítés Specialista
